Ébren vagyok,
bár pilláim le-lecsukódnak.
De én ébren vagyok,
takaróm dombjain kenguruk ugrálnak.
Kávészínű párás üveggolyók gurulnak
a csend lejtőjén le egészen
talán mégsem vagyok ébren?
De hallom az óra kattog,
akkor nem alhatok.
Kattog a sok fogaskerék és
köztük ugrál a sötétség
hátán egy piszkosruhás kismanó.
Ki is bújok az ágy alól.
A pormacskák szárnyaimra tapadva
dorombolva követnek a sarokba.
Én ébren vagyok,
bár pilláim le-lecsukódnak.
De én ébren vagyok,
takaróm dombjain a kenguruk alszanak.
Kneipp Virág (2016)
Nagyon nagyon jó írás. Értékes gondolatok. ? Gratula az alkotónak
Átadtuk neki, hálásan köszöni! 🙂