Ez már klasszikus?

fújja magát a mező kutyatejjel

hajnali köddel fújja a líra

könnyü fehér habot ád égés ellen

és még e verset is kibírja

érdes töredő fű nyoma verssor

ákom jeleket hagy a bőrön

súnyt ragyogást a földbe napolajkor

szemedbe lassan bedörzsölődöm

 

bizony az ember nem nyugodhat

üres flakonban túlnyomás

égsz mint a bőröm mint a vodka

mikor a hajnal tejfonás

e rossz versvégben ott vagy és nagyon

égsz mint a bőröm de letagadom

 

Parti Nagy Lajos
(1990)

Szólj hozzá!

avatar
  Feliratkozás  
Visszajelzés